A produkció egy kísérleti jellegű műhelymunka, ami rétegközönségnek készült, az Alföld Színpad belső munkája. A színpad életében ez egyedülálló kísérlet, hisz a tagok írták a verseket, a zenét, szerkesztették és rendezték.

Műfaját tekintve életképeknek nevezhetjük: életképek a mai tizenévesek, huszonévesek identitáskereséséből és érzelmi-gondolati hullámzásaiból. Mindezt teszik egy olyan világban, ahol a szavak mögötti gondolatok elsikkadnak, elértéktelenednek; és a világ és a kommunikáció oly mértékben pörög, hogy – ahogy a versük írja – „gombnyomásra váltson benned csatornát” a lélek. S már elválik egymástól a szó és a gondolat, s nem tudjuk, hogy ima vagy káromlás válik-e belőle.

A produkció kulcsszavai a „NEM ÉRTEM”, a „FÉLEK”, a HASZTALAN JÁTÉK”. Nem értem, miért érzek mást, mint amit a reklámok belém diktálnak, nem értem, miért kell beállnom a sorba, nem értem, miért nem lehetek én önmagam, nem értem, miért kell álarcot viselnem. Félek, hogy nem felelek meg a világ elvárásainak. Hasztalan játék mindez csupán? Hasztalan játék vicsorgó reklámoknak megfelelni? Hasztalan játék a rendszernek megfelelni? Hasztalan játék a pörgést elfogadni? Hasztalan játék a pörgést nem elfogadni? Félek.

A szerelem még az enyém. Érzem. De nem értem. A szerelemben az én szavaim, gondolataim miért vesznek el? Nem értem, miért érzek úgy, ahogy a reklámok diktálják, nem értem, miért vagyok olyan, mint a világ. A hasztalan játék része már a szerelem is …… ????? FÉLEK

További képeket itt találsz!